Földrajzi elhelyezkedés

A hegyek között meghúzódó, festői fekvésű Jósvafő Magyarország északkeleti szegletében, Borsod-Abaúj-Zemplén megye szlovákiai határszélén, Budapesttől 220 km-re, Miskolctól alig 60 km-re található. Az egykori Gömör-Tornai-karszton (ma Aggteleki-karszt), a Jósva-patak forrásvidékén kialakult település helyét egyértelműen a karszt források vízbősége és azok hasznosítható energiája határozta meg.

 

Jósvafő

 

 

Jósvafő az 1950-es években


A karsztvidéken, amely eredetileg nagyrészt erdős táj volt, a középkortól kezdve a fenntartható gazdálkodási formák voltak a jellemzőek, amelyek mozaikos szerkezetű kultúrtáj kialakulásához vezettek. Megmaradt a természeti tájelemek kapcsolata, egyensúlya, és ezzel együtt kialakult a területre jellemző biológiai sokféleség.


Az Aggteleki-karszt mintegy 20.000 hektárnyi területét, jellegzetes felszíni és felszín alatti formáinak, forrásainak, vízfolyásainak, vegetációjának védelme érdekében 1978-ban tájvédelmi körzetté, majd 1985-ben nemzeti parkká nyilvánították. A térség különféle kialakulású, változatos formájú, ásványkiválásokban gazdag, élővilágáról, régészeti és őslénytani leleteiről nevezetes mintegy 270 barlangja (együtt a Szlovák- karszt barlangjaival) 1995 óta – természeti értékeink közül elsőként – az UNESCO Világörökség listáján képviseli Magyarországot.



Jósvafőt a Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatja